Finom, édes, olvadós. Sokan megszállottjai vagyunk és szeretjük. Úgy tartják: afrodiziákum. Van kerek, gömbölyű, lukas, töltött. Mostanában pedig - új teóriák szerint - még egészséges is. Mert ne gondoljuk, hogy ami finom, csábító, az csak rossz lehet szervezetünknek. Mondják: ezer arcú a csokoládé jótékony hatása...

A csokoládé rövid története

A csokoládé alapanyaga, a kakaóbab a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao  nevű fa termése, a szó jelentése: istenek eledele.

Ez a trópusi örökzöld vadon nő Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. 

A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelyet mennyei ajándékként tiszteltek. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. 
A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották és az aranyporhoz hasonlóan cserealapként használták. 
Kolumbusz kakaómagot is hozott Európába, de mivel nem tudták, mit kezdjenek vele, a korabeli kereskedők elvetették. A csokoládé élvezetének titkát 1528-ban Cortez hozta el Európába, ahol a receptet kolostorokba zárva őrizték, és ízét csak a leggazdagabb nemesek ismerhették meg.

A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Franciaországban a hatóságok a csokoládét veszedelmes kábítószernek minősítették.

A csokoládé tejjel keverésének ötlete Anna angol királynő háziorvosától, Sir Hans Sloanetól származik. A modern kakaóporgyártást Johannes Van Houten holland vegyész találta fel, és ez tette lehetővé a csokoládé tömegtermelését.

A gyógyító csokoládé

Életerőt, energiát ad: Fáradtság ellen a legajánlatosabb "gyógyszer", mivel viszonylag sok kalóriát (500kcal/100g) tartalmaz. De nem csak kalóriát, hanem értékes ásványi anyagokat is, például káliumot, magnéziumot és nagy mennyiségű foszfort, sőt kalciumot és vasat is. Ezenívül vitamin is van benne, méghozzá A, B1 és B2. 

Agyserkentő 

A csokoládéban található rengeteg vegyület és anyag között a theophillinnek bizonyítottan serkentő hatást tulajdonít az orvostudomány, mind fizikai, mind szellemi tevékenységek esetén. Nem véletlen, hogy nagy művészek is kóros csokoládéfüggők voltak, mint például Balzac, Goethe vagy Madame de Sévigné.

Magabiztosság és jókedv 

A csokoládé fogyasztása egy bizonyos fajta endorfin kiválasztását ösztönzi, pontosabban megnő a szervezet szerotonin-szintje. Ha ez az enzim nem éri el a megfelelő mennyiséget az ember szervezetében, az könnyen depresszióhoz vezethet. A csokoládé tehát éppen ennek az enzimnek a jelenlétét fokozza: eredményképpen jókedvű, derűlátó lesz a csokoládét majszoló lelkes édesszájú. A félreértés elkerülése végett: nem szükséges egy egész táblát felfalni ahhoz, hogy eufórikus boldogságban ússzunk, ugyanis már az első kocka beindítja az enzim működését. 


Forrás >>>

magyar